Kecskemét Táncegyüttes

MŰSOROK

Az együttesnek kilenc egész estés (50-70 perces) táncszínházi műsora van.

Kecskeméti Zöldvásáron

A műsor a "hírös" mezőváros nagy tavaszi vásárainak forgatagát eleveníti fel Kecskemét környéki és kiskunsági tánc-, és egyéb források feldolgozása alapján.

Visszatekintés (Tisztelet Kodály Zoltánnak)

A táncegyüttes emlékműsora a klasszikus zene és a népzene rondó formában megjelenített találkozására épül, párhuzamot vonva e két zenei irányzat, valamint a néptánc és a feldolgozott, tematikus tánc között. A műsorban időbeli, technikai korlátok miatt a teljesség igénye nélkül hangoznak el a részletek Kodály Zoltán Galántai táncosok, Magyar rondó, Háry János, Kállai kettős című műveiből, ill. Bartók Bélával való barátságára utalva Bartók 33 hegedűduója, valamint részletek láthatók Rábai Miklós Kállai kettős című koreográfiájából.

Kétvízköze

A Duna- Tisza köze név a tudomány által kreált jellegzetes mű tájnév. A nép, a magyar tájnévadási hagyományok szellemében, a kisebb folyót előre véve, inkább a Tisza- Duna köze kifejezéssel, évszázadokkal ezelőtt pedig a Kétvízköze névvel illette a két nagy folyó között húzódó változatos felszínű, alföldi jellegű tájat. " A Keskemét Táncegyüttes műsora a sokszínű Kétvízköze és Bács- Kiskun megye néptánc kincsét az országban elsőként foglalja össze. A táncos panorámában a bácskai rónaságon, a kalocsai Sárközben és a Kiskunságban élt elődeink élete, kultúrája, valamint a XXI. századi embere számára is példát adó értékrendszere elevenedik meg

Bolond volnék ha búsulnék

A műsor a " parázsosok" sorsán át mutatja be a kezdeti csetlő-botló próbálkozásoktól kezdve, az erdélyi gyűjtő utakon át, a jó hangulatú táncpróbákig és fellépésekig azt a népművészet és a néptánc iránt érzett elkötelezett szeretetet, amely példaadó lehet minden nemzedék számára.

Erdélyi Antológia

A Táncegyüttes válogatás Erdély páratlanul gazdag népművészetéből, amely az együttes kitartó, következetes gyűjtéseinek eredményeként a táncszínház eszközeivel hittel hirdeti, hogy hagyományos közösségeink felhalmozott javai új közösségekben újraélve, és újra felfedezve menthetőek át a ma embere számára is.

TüKÖRkép

Tizenéveskori énünk levetkőzése, ifjonti lázadásunk, forrófejűségünk, túlhabzsoló életvitelünk elhagyása komoly feladat a felnőtté válás útján. Sokunk számára a szerelem hozza el azt a változást, minek következtében meg tudjuk ugyan őrizni fiatalságunk egyes alkotóelemeit, de el is tudjuk engedni mindazt, ami nem visz előre többé. Mindannyiunk vágya, hogy gyerekkori képünk büszkén tekintsen arra az emberre, akivé váltunk és felnőttként elégedetten hagyjuk magunk mögött addigi tapasztalatainkat. És mi az, ami végigkísér bennünket ezen az úton?
Körök, képek, tükrök, tükörképek között táncoljuk magunkat emberré.

PÁRATLANUL
I. RÉSZ: PÜRRIKHÉ - A fegyvertáncoktól a verbunkosig

Talán kevesen tudják, hogy a mai magyarnak, helytelen kifejezéssel „magyarosnak” mondott férfi táncunk honnan is származik. A reformkorban a katonai sorozás (a „verbuválás”) alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunk-tánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezésévé, s jelenítette meg legsikeresebben a magyar öntudatot. Az egykori katonatáncokból, harci táncokból(pürrikhék)kialakult eszközös ügyességi táncaink, illetve a szóló férfitáncok, a „legényesek”, „ritka magyarok” jóval hamarabb jelen voltak egységesen Európa, és a magyarság férfitáncaiban is, mint az imént említett verbunk, mely „csak” kb. 200 év múltra tekint vissza.
Ezen táncaink fejlődését mutatja be a műsor első részében a táncegyüttes férfi tánckara kronológiai megformálásban Pesovár Ernő néprajzkutató szavainak segítségével. Miként vált a XVI. századi kardtáncból XX. századi mezőföldi kanásztánc, vagy éppen kalotaszegi legényes, illetve a XIX. században a magyar karaktert megtestesítő verbunk.

II. RÉSZ: NŐI SOrS

„Kemény erény szerény remény……elégek én….. Egyéniség semmiség…..Kérdés…. érés… ez ér?....és? Bölcs-ül-és…..vár-ás…..sír-helyzet-jelent-és? KERESÉS…KÉRÉS…FÉLÉS... ÉS???? Több kanál halál…talán talál tutálibe már… kár…”
Emlékszel még a fogócskára? Tudod, nap mint nap fogócskázol. Kergeted az álmaidat, a pénzt, a hiányoltnak vélt harmóniát, a kiegyensúlyozottságot….s ezt éppen kinek a szerepében?
Barátnő, ara, dolgozó nő, anya?? NINCS IDŐD? Bújj csak el!!! Ki vagy most?
KERGETSZ? MENEKÜLSZ? SZERETSZ? SZERETNEK? SZERETNEK! SZERESS!!!

KECSKEMÉT TÁNCEGYÜTTES - AZ ALFÖLD
“Itt születtem én…”

Ami a magyarság úgynevezett igazi értékeit megőrizte, hordozta és azt áthagyományozta az a parasztság és a falu volt. Műsorunkban a betekintést kaphatnak az Alföldön élő “nemzet napszámosa”-inak, a törvényen kívülieinek, polgárjainak, betelepült népcsortjainak kultúrájába, értékteremtő és megőrző világába Bodrogköztől-Mezőföldig, Felső-Kiskunságtól-Vajdaságig. Bemutatásra kerül az állandó “Úri muri” parasztság kontra porlgárság témája és a betyárok, pásztorok világa. Műsorunkat Petőfi Sándor - Az Alföld című verse ihlette, mely a magyarság otthonának és a szabadságának jelképe, mégis vezér szálát a nép ajkán folklorizálódott Alku című verse formálta. Ezt a színes világot mutatja be az együttes új műsora.